Hirdetses
Hirdetes

8 rejtélyes dolog, amire a mai napig nem találtak választ a kutatók

Bár a tudósok sok mindenre magyarázatot találnak, van, amit még nekik sem sikerül megindokolniuk. A következő nyolc dolog mind olyan, amire már évtizedek, sőt, évszázadok óta keresik a választ, de a találgatásokon kívül még mindig nem sikerült semmit felmutatniuk. Íme, a világ legnagyobb rejtélyei, amire a mai napig nincs magyarázat.

 

Rejtélyes monolitok szerte a világon

Pár hete érkeztek fotók egy fémoszloptól, mely Utah egyik elhagyatott pontján bukkant fel, azóta pedig a világ több pontján is felfedezték. Azóta már Romániában és Kaliforniában is feltűnt egy hasonló monolit. Noha a utah-i és a romániai oszlopok azóta eltűntek, az internetnek hála a rejtély tovább él..

Az Antarktisz trópusi múltja

Hirdetes
Hirdetes

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz – állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben. A tudósok ezer méter mélyre fúrtak a Déli-óceán fenekén, és több mint háromezer kőzetmintát vettek, hogy megismerjék az akkori éghajlatot (Déli-óceánnak a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti víztömeget nevezik). A kutatás célja jobban megismerni, hogy miként változott az Antarktisz éghajlata szubtrópusi jellegűből jégkorszakivá. Az Antarktisz klímájának története megismerhető a most felszínre hozott üledékmintákból, melyek között van 53 millió éves is. A kutatócsoport két hónapon át volt úton a Déli-sarkvidék vizein.

Elveszett civilizáció a Kalahari sivatagban

Elveszett várokról jócskán találni történeteket. Nemcsak a tengerek, óceánok mélyén fedeztek fel (vagy véltek felfedezni) rejtélyes építményeket, hanem a szárazföldön is. Ilyen például a Kalahári-sivatagban eltűnt város legendája. 1885-ben a kanadai Guillermo Farini, miután a nyugatiak közül az elsők között kutatta a Kalahári sivatag feltáratlan területeit, nyilvánosságra hozta felfedezésének részleteit, mely szerint olyan sziklaalakzatokra lelt, amelyek egy ismeretlen épület romjai lehetnek. 1932-től 25 expedíció indult az „elveszett város” megtalálására, építkezésre utaló jeleket azonban sehol nem találtak. Végül A. J. Clement felfedező egy új elméletet dolgozott ki. Szerinte következetlenségek vannak Farini útvonalának leírásában. Feltárta a valódi útvonalat, amin végig is ment, s végül felfedezett jópár olyan sziklamaradványt, amelyek korábban akár falak is lehettek. Arra a következtetésre jutott, hogy az „elveszett város” valóban létezik. Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy azok a kövek, amelyeket Clement talált, doleritből vannak, egy olyan magmás kőzetből, amely erodálódva meglepően szabályossá, egyenessé válhat, s így könnyen mesterséges építkezés benyomását keltheti. Tudományos bizonyítékot pedig azóta sem találtak arra vonatkozóan, hogy Farini elveszett városa valóban létezett…

Ősi vésetek Mexikó partjain 

A sinaloai petrogrifákat Mexikóban, a Csendes-óceán partjainál találták. Az itt található petroglifek halmaza, közül néhány a kilencedik és tizedik századból származik. A vizsgálatok során sikerült megállapítani, hogy a kövek vulkáni eredetűek. Absztrakt figurák, körök, spirálok, de még emberi formák is láthatóak. Eredetük a mai napig nem világos..

Hatalmas élőlény lábnyoma egy szíriai templomban

Egy kis szír faluban található nyomokra először még ’55-ben figyeltek fel, mikor egy bazaltból készült oroszlánt tártak fel. Ez egyébként egy elfeledett kultúrára utalt, így a feltárások egészen ’85-ig folytatódtak! Ugyanakkor mégis az óriás lábnyomokat tartsák a templom legérdekesebb részeinek.. A templom bejárata előtt, de még az emeleten, az oszlopcsarnoknál és a nagyteremnél is láthatóak.. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért és hogyan kerültek oda az 1 méteres lábnyomok? Vajon óriások éltek a vidéken, vagy esetleg az istenek lábnyomaira utalnak? Nem tudni..

Az Antiküthérai szerkezet

Ez a mechanizmus az ókori Görögország egy antik számológépe. Az eszközre, amely időszámításunk előtt 100. körülre nyúlik vissza, 1901-ben bukkantak rá egy hajótörés során a görög szigeteknél. Tudósok szerint a szerkezet legalább 30 bronz fogaskereket és tárcsát tartalmaz. A tárcsák a csillagok és a bolygók mozgását számolták, ezzel a pontos dátumot és az olimpia kezdetét próbálták bemérni, 4 éves ciklusokban.

Costa Rica-i kőgolyók 

A Costa Rica-i kőgolyók a jelenkor egyik régészeti rejtélye, mert eredetük, keletkezési idejük és céljuk ismeretlen. Kétségkívül mesterséges eredetűek. Manapság mintegy 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában. Készítőik ismeretlenek, de közmegegyezés szerint a kihalt Diquís-kultúrához kötik. A szakértők szerint egy 15 tonnás óriásgolyó elkészítéséhez több mint 20 tonna nyersanyagra van szükség. Egy 2,4 méter átmérőjű golyó előállításához legalább egy 2,75 méter széles tömbre volt szükségük a hajdani kőfaragóknak, amelyet csak nagy nehézségek árán és együttes munkával tudtak forgatni és megcsiszolni. Még a mai legmodernebb hidraulikus gépekkel is csak nagy nehezen lehetne mozgatni ezeket a golyókat. Gránitot, amelyből a legtöbb készült, nem találni azon a vidéken, ahol előkerültek, mert itt nincsenek kőfejtők. Valószínűleg abból a térségből származott a golyók alapanyaga, amely a deltától ár-ellenben 50 km-re fekszik. Mivel a szállításuk iszonyatos erőfeszítést igényel, az óriásgolyók minden bizonnyal különleges jelentőséggel bírtak alkotóik számára. Mivel mindegyik golyó tökéletesen gömbölyű, ez arra enged következtetni, hogy az alkotók alapos geometriai ismeretekkel bírtak, és tökéletesen bántak a technikai eszközökkel.

Göbekli Tepe

1994 óta zajlanak a feltárások az Anatóliai-fennsík és a Mezopotámiai-síkság között található Göbekli Tepe régészeti helyszínén. Az itt talált, időszámítás előtt 9500 körülire datált oszlopok 5500 évvel idősebbek Mezopotámia első városainál, és 7000 évvel korábbiak az angliai Stonehenge köveinél is. A régészeti közmegegyezés szerint az elmúlt negyed század ásatásai nyomán a valaha ismert legősibb templomként azonosított Göbekli Tepe egy vadászó-gyűjtögető civilizáció szakrális központja lehetett. Az oszlopok faragványai vaddisznókat, rókákat, oroszlánokat, madarakat, kígyókat és skorpiókat ábrázolnak. Az eddigi feltárások alapján a templom-komplexum legalább 15 kör alaprajzú építményből áll, ám eddig nem volt tisztázott, hogy az objektumok elhelyezkedése a véletlen eredménye, vagy felfedezhető-e valamilyen rendszer a térszerkezetben.

Hirdetes
Hirdetes

This site using cookies More info

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close