16 állat, ami drasztikusan megváltozott az evolúció során
Roman Uchytel képzettsége és szíve szerint természettudós, rajzain olyan élőlények elevenednek meg, amelyek több millió évvel ezelőtt barangoltak a bolygónkon. Prehistoric Fauna projektje az egyik első olyan forrás, amely kizárólag a dinoszauruszokon kívüli, kevéssé ismert őskori állatok rekonstrukciójának szentelt, így válik útmutatóvá múltunk csodáinak felfedezéséhez.
Az óriás galápagosi teknős a kihalt Megalochelys atlasszal
Amikor az őskori állatokról van szó, számít a méret. A több mint 2 méteres hosszúságával és körülbelül 1000-3000 kg-os súlyával az M. Atlas volt a történelem legnagyobb szárazföldi teknőse, amelyet általában egy Volkswagen Bogár autó méretéhez hasonlítottak.
Ezek a fajok növényevőnek számítanak, és a galápagosi óriásteknős (a mai legnagyobb faj) mellettük kis játéknak tűnik.
Egy modern hiéna a kihalt Dinocrocrocuta mellett
A Dinocrocrocuta fosszíliák Afrikában és Eurázsiában találhatók. A 2,1 m hosszú, 120 cm magas és akár 250 kg súlyú hiéna a valaha talált legnagyobb hiénafajta volt.
A mai Fossza összehasonlítva ősével, a Barbourofelis
A Barbourofelis fricki elérte a mai oroszlán méretét, de erős fizikai paraméterei miatt nehezebb volt. Azt mondják, hogy úgy nézett ki, mint egy oroszlán és egy medve keresztezése. A mai fossza a maga részéről körülbelül 70 cm-80 cm hosszú, súlya a hímeknél 6,2 kg-8,6 kg, a nőstényeknél pedig 5,5 kg-6,8 kg.
A modern rozmár és őse, a Pontolis magnus
A kihalt Pontolis magnus mai rokonának jellegzetes agyarai nélkül más felépítésű, mint a mai rozmárok. Körülbelül 11-5 millió évvel ezelőtt a mai Kalifornia és Oregon állam tengerparti és part menti területein élt.
A modern pingvin és a kolosszuspingvin
A több mint 2 méter magas és több mint 115 kg súlyú császárpingvin őse magasabb volt az embernél. Legalábbis ezt mutatják a több mint 37 millió éves fosszíliák tanulmányozása. Összehasonlításképpen, a császárpingvin, e vízimadarak mai legnagyobb faja körülbelül 1,1 méter magas és kevesebb mint 50 kg súlyú.
A modern óriáspanda és őse
2012-ben olyan fosszíliákat találtak, amelyek új tényt bizonyítottak a kínai óriáspandával kapcsolatban: őse nem keleti eredetű. Ez vitát váltott ki a paleontológusok és biológusok között a panda származásáról. A Kretzoiarctos beatrix, a kihalt panda nemzetség egyetlen faja az Ibériai-félszigeten barangolt. Becslések szerint ez az állat mérete jóval kisebb volt, mint mai változata.
A modern mosómedve és óriási őse
Ma sok ember számára a mosómedve egy aranyos és barátságos állat, amellyel még a gyerekek is játszhatnak. Ám őse egyáltalán nem volt aranyos, hanem egy medve nagyságú zsarnok.
Mérete és csontozata miatt a paleontológusok és a biológusok úgy gondolták, hogy a Chapalmalania egy medvefaj volt. Hossza elérhette az 1,3 métert, magassága a 70 cm-t, súlya pedig a 20 kg-80 kg-ot. Ez is a mosómedvék őse, és Dél-Amerikában élt. Mérete az amerikai fekete medvéhez hasonlítható. A mai átlagos mosómedvék körülbelül 25 cm hosszúak.
A modern bölény és őse
A Pelorovis a leszármazottjához nagyon hasonló megjelenéssel 2,5 millió évvel ezelőtt járt a Föld színén. A valaha élt egyik legnagyobb szarvasmarhaként ismert, súlya 1200 és 2000 kg között volt. Jellegzetes szarvainak magja egyenként körülbelül egy métert mért, ami azt jelenti, hogy a keratinréteg növelésével kétszer ekkora méreteket is elérhetett.
A modern kivi és óriási őse
A dél-szigeti óriásmoa Új-Zéland déli részén élt, és jó futók voltak, akik rúgásokkal védekeztek. A kivi egyik lehetséges ősének tartják. Azonban leszármazottjával ellentétben (a mai nőstény kivi körülbelül 45 cm-es és 3,3 kg körüli súlyú), ezeknek az állatoknak a termete elérte a 3,5 métert és körülbelül 350 kg-ot nyomott, így az egyik legnagyobb ismert madárnak számít.
Feltételezések szerint ez a faj azután tűnt el, hogy a maori őslakosok vadásztak rá.
Egy modern vaddisznó és őse, a Daeodon
A „szörnyű fog” (a Daeodon név jelentése) 29-19 millió évvel ezelőtt járt a Föld felszínén Észak-Amerikában. Három méter hosszú volt, és akár 1000 kg-ot is nyomhatott, sokkal többet, mint mai leszármazottai, amelyek súlya 68 és 100 kg között van. Ma a vaddisznók rendkívül alkalmazkodóképes fajnak számítanak, szinte bármivel képesek táplálkozni, és kiváló futók és úszók.
A kék bálna és a kihalt Indohyus major
Bár az már eddig is ismert volt, hogy a bálnák szárazföldi állatok leszármazottai, a lánc hiányzó láncszemét még nem találták meg, amíg a paleontológusok fel nem fedezték az Indohyus fosszíliáit.
Ez az állat körülbelül akkora volt, mint egy macska vagy mosómedve, és külseje a szarvaséhoz hasonlított. Becslések szerint 48 millió évvel ezelőtt ez az állat a vízben bújt el a ragadozók elől. Emellett a növényevő táplálkozást részesítette előnyben, ami ellentmond annak a hiedelemnek, hogy a cetfélék táplálék után kutatva léptek a vizekbe.
A kihalt Titanohyrax ultimus a mai sziklahirasszal összehasonlítva
A sziklahyrax nyúlméretű, és az elefánt egyik őse. A Titanohyrax növényevő állat volt, amelyről a fosszíliák ritkasága miatt nem sok információ áll rendelkezésre. A becslések szerint kihalása az erőforrásokért és a táplálékért folytatott versengés miatt következett be.
A felhőleopárd és a kardfogú leopárd
A kardfogú leopárd egy macskaféle, amely jellegzetes, körülbelül 20 cm-es szemfogairól ismerhető fel. Állkapcsuk 90º-os szögben tudott kinyílni, ami egyes paleontológusok becslése szerint gyengébbé tette fogaikat, mint a mai macskáké. Nem meglepő tehát, hogy leszármazottaik nem őrizték meg ezeket a lenyűgöző szemfogakat.
Egy másik kulcsfontosságú különbség az állatok mérete. Becslések szerint a szablyafog akár 270 kg-ot is nyomhatott, míg az egyik leszármazottja, a felhőleopárd legfeljebb 65 kg-ot.
A modern zsiráf a Sivatherium
Az evolúcióról szóló órákon az egyik példa a zsiráfok változása. Ezek az állatok a zömök, de rövid nyakúakból a mai megnyúlt változataikra váltottak.
Ezért ha valaki látná a Sivatheriumot, nehezen tudná a zsiráfok rokonaként azonosítani. A körülbelül 2,8 méter magas emlős több mint 8000 évvel ezelőtt élt. Megjelenése a szarvasok, antilopok, zsiráfok és más állatok keverékére hasonlított.
A modern puma és a Miracinonyx
A tudósok szerint a Miracinonyx megjelenése azért változott az evolúció során, mert gyors zsákmányt kellett üldöznie. Ez a macska eredetileg 1,7 m hosszú volt, a farka körülbelül 90 cm hosszú, a válla pedig 85 cm magas. A nagy példányok súlya meghaladhatta a 95 kg-ot.
A modern nyugati hosszúcsőrű echidna és őse
Úgy tűnhet, hogy az echidna nem sokat változott az évszázadok során. De az őse körülbelül 1 m hosszú volt, és valószínűleg 30 kg-ot nyomott. Ezzel a valaha élt legnagyobb ismert egypatások közé tartozik. A kihalt állatnak hosszabb és egyenesebb lábai voltak, mint leszármazottainak. Erre azért volt szükség, hogy mozgékony és gyors maradjon a sűrű erdőkben.
