16 ember, akiknek a munkája egyáltalán nem sétagalopp

Társadalmunk számára létfontosságú, hogy tiszteljük mások munkáját, függetlenül attól, hogy mennyire jól fizető vagy jó hírű. Minden egyes munkahely azért létezik, mert szükségünk van a szolgáltatásaira, és a társadalmunk nem működne nélkülük. El kell kezdenünk megbecsülni azokat a munkahelyeket, amelyek gyakran „a radar alatt” repülnek.

Határozottan nem egy unalmas irodai munka.

„Újra és újra rádöbbenek, hogy az emberek bunkók.”

„A kezem, miután négy órát dolgoztam rossz időben.”

„Ezt találtam, mikor ki akartam takarítani a szállodai szobát.”

„Anyukám az Amazonnál dolgozik.”

„Ledöntöttem néhány doboz tejet..”

„Gyorsétteremben dolgozom, és ez a seprűnk. A főnököm azt mondja, hogy túl drága a cseréje”

„A kapcsok, melyeket egy év alatt távolítottam el.”

„A munkám része, hogy levegőből fotózok hajókat.”

„Címkéket ragasztok a csomagokra. A bal kezemmel tartom, a jobbal ragasztom.”

„A kezem a mai munkanap végén.”

„Ez a munkahelyünk ‘pihenője’…”

„Hétvégén hercegnőként dolgozom.”

„Egy szállodában dolgozom – egy vendég ezt hagyta itt, miután kijelentkezett.”

Mikor interjút kell készíteni egy röplabdázóval.

„Előtte élénksárga felszerelést viseltem, aztán kitisztítottam egy aszfalttartályt.”