20 ok, amiért legalább egyszer az életben Japánba kell utaznod

Japán sosem áll le a meglepetésekkel, még azok számára sem, akik már többször is jártak ott. Közel lehetetlen ízvilágú ételek, elképesztő művészet, olyan dolgok és praktikák, amelyek miatt a vendégek és a helyiek biztonságban és jól érzik magukat – ez csak néhány ok, amiért a világ irigylő szemmel tekint Japánra. Még ha azt hiszed is, hogy már mindent láttál, készíts magadnak egy teát vagy kávét, és készülj fel a gyümölcs alakú buszmegállókra, az életnagyságú Lego-emberekre, a vonatokra, ahol az ülések az ablakokkal szemben vannak, és még sok más egyedülálló dologra, amit csak és kizárólag Japánban találhatsz meg!

Mi nem tudtunk küzdeni a késztetés ellen, hogy jegyet vegyünk Japánba, amikor megláttuk ezeket a képeket, és fogadjunk, hogy te is ugyanezt fogod érezni! És ne hagyd ki a bónusz érdekességet sem cikkünk végén, ahol egy érdekes japán művészeti formáról mesélünk, amit otthon kipróbálhatsz, ha legközelebb eltöröd a kedvenc bögrédet.

Életnagyságú LEGO apuka várakozik egy padon..

Az ablakok felé fordított ülések segítségével élvezheted a tájat!

Ezen a vonaton külön tartók állnak rendelkezésre a jegyekre!

Csomagolás, amivel aztán origamizni is lehet!

Pringles ízű tészta..

Ez pedig Benedek-tojás ízű Pringles!

Itt még a csatornafedelek is művésziek!

Csésze tészta makett..

Aranyos postaláda!

Egyes buszmegállókat gyümölcsökről modelleztek!

Ügyelnek a kerékpárosok kényelmére!

Tészta, ami előre fel van osztva a személyekre!

Onsen lábfürdő, amit úgy alakítottak ki, hogy a kerekesszékesek is használhassák.

Kristálytiszta Coca-Cola!

Érdekes egy szuvenír..

Sima étlapok helyett itt makettekkel mutatják be az ételeket!

Három más-más tea, melyek csomagolásai mégis egy képet alkotnak!

„Feles” lámpa!

Egyes metrókocsikba csak hölgyek lépnek be!

Origami-szöcske, fűszálakból.

Bónusz: Kincugi (“aranyasztalos”) vagy más néven kincukoroi (“arany javítás”) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.

Filozófiaként a tárgy történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni.