21 dolog, ami bizonyítja, hogy Japánban teljesen másképp látják a világot, és ezt az életben egyszer személyesen is tapasztalni kell

Japán mindig is egy lépéssel a világ előtt járt, ha formabontó, merész ötletekről volt szó. Ez a fajta kreativitás és különcség pedig mind a mai napig kitart, melynek okán egy nyugatról érkező ember néha olyan dolgokkal találkozhat a felkelő nap országában, hogy ő maga sem akar hinni a saját szemének.

Most következő összeállításunkban kisebb-nagyobb érdekes, néhol megdöbbentő dolgokkal ismerkedhettek meg, melyek a Felkelő Nap országában teljesen hétköznapinak számítanak!

Türelmesen várakozó „LEGO Apa”

Ennek a vonatnak az ülései az ablak felé vannak fordítva!

Itt pedig egy jegy-tartó van az ülések hátuljára szerelve

Csomagolás, amiből origami táskát készíthetsz

Tészta, aminek Pringles íze van..

Ez pedig egy Pringles, aminek Benedek-tojás íze van..

Még a csatornafedelek is művésziek!

Tészta-makett

Csak egy postaláda..

Egyes buszmegállók gyümölcs alakúak

A tésztát a csomagoláson belül még adagonként is összecsomagolják!

Odafigyelnek a kerékpárosokra is!

Ez itt egy kültéri, nyilvános masszázs, amit a kerekesszékesek is használhatnak!

„Tiszta” Coca-Cola

Íme egy különleges szuvenír..

Az éttermek az étlapok mellett 3D, realisztikus makettekkel is bemutatják a menüjüket

Három külön doboz, ami egy képet alkot

„Feles lámpa”

Csak hölgyek számára igényelhető metrókocsi!

Origami, fűből..

Bemutatjuk a Kincugi („aranyasztalos”) vagy más néven kincukoroi („arany javítás”) a törött kerámia javításának japán művészetét, porított arany, ezüst vagy platina keverékévek! Filozófiaként a tárgy történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni!

A lakkozás egy régi hagyomány Japánban, és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámia javítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a Maki-e technikát. Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett mikor a japán Sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg. Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek egy esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal. A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámia edényekhez. Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták.

A kincugi hasonlít a Vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat vagy a tökéletlent. A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Mondhatjuk ez egy észszerű magyarázat arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat, mint egy eseményként a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját amikor megsérül, illetve eltörik. Kincugi kapcsolódhat a „tudat nélküliség” musin japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként