6 tipp a tested által küldött üzenetek dekódolásához

Az emberi test egy olyan összetett „gépezet”, hogy a tudósok még mindig nem sokat tudnak róla. Számos spekulatív elmélet létezik, bár sok funkció kevésbé szorul magyarázatra, és már régen alaposan tanulmányozták őket.

Mi megfejtettük a testünk által küldött 6 leggyakoribb jelzést, és szeretnénk megosztani, milyen egyszerű dolgok állnak mögöttük.

Tengeribetegség

A tengeribetegség, csakúgy, mint a tengeribetegség más fajtái, azért következik be, mert az agyunk más üzeneteket kapott, mint amit látunk és hallunk. Ez a zavaros információ okozza, hogy rosszul és szédülten érezzük magunkat. Például egy hajón a testünk érzékeli a mozgást, de valójában nem látja azt, amennyiben a hajó mozdulatlannak tűnik. Ennek következtében az agyunk arra a következtetésre jut, hogy hallucinálunk, és tovább következtet arra, hogy a hallucináció méregbevitel miatt következett be.

De ne siessük el a tabletták bevételét. Van néhány egyszerű dolog, amivel csökkentheti a hatást. Például üljünk le, és nézzünk egyenesen előre egy fix pontra, például a horizontra; csukjuk be a szemünket, és lélegezzünk lassan, minden be- és kilégzésre koncentrálva; tereljük el a figyelmünket beszélgetéssel vagy zenehallgatással. Még a dalok éneklése is segíthet, ami talán kellemesebb dolog lehet az utazás során.

Ásítás

Az ásítás elég sokáig rejtély volt a tudósok számára, mivel a legkevésbé érthető a közös emberi viselkedések közül. Különösen azt nem értette senki, hogy miért olyan ragályos, ha látunk vagy hallunk valakit ásítani, sőt, még az is kiválthatja, ha olvasunk róla.

Egyes kutatók azt állítják, hogy az ásítás segíthet az agyvíz pumpálásában az agy körül, ami az idegi aktivitásban változást idézhet elő. Mások szerint segíthet az agyunknak lehűlni és megállítani a túlmelegedést, egyfajta légkondicionálónak nevezik a sejtek számára. Az agy enyhe lehűtése éberebbé is tehet minket, és felébreszthet. Az emberről emberre terjedő, ragályos ásítás tehát segíthet abban, hogy csoportosan tudjunk koncentrálni.

Borzongás

Teljesen érthető, hogy miért „libabőrösödünk”, ha fázunk vagy betegek vagyunk. Más körülmények között ezek az érzések általában a félelemmel társulnak. Az állatok szőre feláll, hogy nagyobbnak és ijesztőbbnek tűnjenek. Kiderült, hogy ugyanezzel a mechanizmussal kedveskedik nekünk a természet. A hátunkon végigfutó borzongás egyszerűen felszabadítja az adrenalint, amely segít felkészülni arra, hogy vagy elhárítsuk a veszélyt, vagy elmeneküljünk előle.

A legfurcsább az, amikor egy gyönyörű hang / zene hallatán érezzük ugyanezt. Itt a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy mi lehet a tényleges oka. Az egyik elmélet szerint valami váratlan dolog váltja ki ezt a reakciót. Például valami hirtelen változás a tempóban vagy a hangerőben. És minden váratlan automatikusan veszélyesnek érzékelhető, holott egészen kellemes és élvezetes.

Csuklás

A tudósok nem tudták teljesen megérteni, miért csuklik az ember, de több magyarázatot is javasoltak erre a rejtélyes reflexre. A csuklást elsősorban a gyomorban lévő levegő váltja ki. Ez serkenti a nevitelt, amit a lenyelt levegőt mozgat ki. Ez teszi lehetővé, hogy a hatékonyan „büfiztető” csecsemők nagyobb mennyiségű tejet fogyasszanak az étkezés során.

Úgy tűnik, a felnőttek is fenntartják ezt a csecsemőkori reflexet, ami leginkább akkor jön elő, hogy esetleg túl gyorsan ettünk. Bosszantó lehet, különösen, ha nyilvános helyen kezdődik. De mindazonáltal teljesen ártalmatlan. Csak akkor lehet komoly betegség jele, ha a csuklás 48 óránál tovább tart vagy gyakran fordul elő. Van olyan ember, aki 63 évig csuklott, de mégis több mint 96 évet élt.

Dudor a torokban

A „gömbölyödés” érzése bárkit érinthet bármilyen életkorban. Mindenki volt már egyszer szomorú, és érzett már gombócot a torkában, még akkor is, ha fizikailag nem volt ott semmi. Elég gyakori, amikor az emberek rossz hírt kapnak, vagy sírnak. Ez lehet a veszélyre vagy intenzív stresszre adott beépített válaszreakció következménye is.

Érzelmi helyzetben a szervezet extra vért és oxigént pumpál az agyba és az izmokba. Ezt egyre erősebben teszi, így a légzés is gyakoribbá válik. A folyamat megkönnyítése érdekében a hangszalagok kitágulnak, így több levegő jut át a torkunkon. Amikor azonban nyelni próbálunk, a glottisz bezáródik, és az izmok egymás ellen dolgoznak, nem lazulnak el teljesen, ami a „csomós” érzést okozza.

Ráncos lábujjak és ujjak

A tudósok évtizedek óta értetlenül állnak az előtt, hogy miért ráncosodnak az ujjaink és a lábujjaink, miután hosszú időt töltöttünk a vízben. Most úgy tűnik, megtalálták a választ. Több kutató szerint a ráncosodás evolúciós előnnyé vált, ami lehetővé tette számunkra, hogy nedves körülmények között jobban tudjunk tapadni. Ez segíthetett őseinknek abban, hogy esőben is kezelni tudják a szerszámokat, valamint abban, hogy biztosabban tudjanak állni a felázott padlón.