7 éve élek Norvégiában, és elárulom azokat a dolgokat, amik még mindig lenyűgöznek.

Veronika vagyok, és már 7 éve Norvégiában élek. Rigából „kellett” ebbe az északi országba mennem, hogy kövessem a férjemet. Az évek alatt, amióta itt élek, sok minden megváltozott az életemben. Például az öltözködésem teljesen megváltozott: felhagytam a magas sarkú cipők és az elegáns ruhák viselésével, és most farmereket, pulóvereket és alacsony sarkú cipőket hordok. Nem dolgozom annyit, mint régen, és az újév most már nem igazán ünnep számomra. Az ország kultúrája miatt bekövetkezett változások egy részét nagyon szervesnek érzem, de van néhány dolog, amit még mindig nem tudok megszokni.

Megosztom azokat a dolgokat a norvégiai életről, amelyek még ennyi évvel azután is lenyűgöznek, hogy ebbe az országba költöztem. A cikk végén pedig egy bónusz is van számodra – néhány információ arról, hogy az év melyik időszakában a legjobb Norvégiába látogatni.

A norvégok szeretik a természetet

Norvégiában van egy törvény, amely kimondja, hogy jogod van szabadon bejárni a vadon élő természetet. Ez azt jelenti, hogy akár a kempingeken kívül is letáborozhatsz, és ott sétálhatsz, síelhetsz, biciklizhetsz és úszhatsz, ahol csak akarsz. A norvégok szeretnek a természetben lenni, az év bármely évszakában. Még egy külön szavuk is van erre – friluftsliv, amit úgy lehet lefordítani, hogy a szabadban élés. Ugyanakkor nagyon vigyáznak a természetre: senki sem dobál szemetet, és nincsenek orvvadászok.

Egyébként az orvhalászokról: a sós vízben (a tengerben és a fjordokban) való horgászathoz nem kell engedély. A norvég törvények szerint az embereknek joguk van kb. 30 font halfilét és egy nagy trófeás halat kifogni. Az európaiaknak tehát van egy jövedelmező hobbija – hűtőszekrényes teherautókon jönnek Norvégiába, sátrakban vagy a legolcsóbb házakban laknak, néhány hétig horgásznak, összeszedik a halat és távoznak. De a tavakban és folyókban való horgászat engedélyköteles.

Az ablakokon nincsenek függönyök

A norvégok továbbra is azt mondják, hogy nincs semmi rejtegetni valójuk. Ezért nincsenek függönyök az ablakokon. Amikor besötétedik, az utcán sétálva láthatod, mi történik a házakban: itt éppen vacsoráznak, a másik házban tévét néznek, itt pedig a gyerekeikkel játszanak. Ég a kandalló, láthatod a fotókat a falakon, és a zongorájukat.

A tetőn fű és fák nőnek

Véleményem szerint mindez nagyon vonzónak és természetesnek tűnik Norvégiában. Mint kiderült, a füves tetők már nagyon régóra jelen vannak Norvégiában, a 19. század elejétől. Ezt a felületet (tőzeget) azért használták (és használják ma is), hogy télen több meleget, nyáron pedig több hideget tartson meg az otthon. Ráadásul a hangszigetelésben is segít.

Ha ilyen tetőt szeretne építeni házára vagy nyaralójára, ne feledje, hogy az első néhány réteg száraz fakéreg legyen, amelyet birkazsírban áztattak, majd tőzeg, aztán szalma, és az utolsó lépés a moha. Ezek a tetők sokat nyomnak, különösen eső után. A füvet állandóan öntözni kell, ezért ezek a tetők tökéletesek a norvég éghajlatra, ahol sok eső és hó esik.

Júliusban az egész ország szabadságra megy

Júliusban Norvégiában nagyon érdekes dolog történik – mindenki nyaral.  Olyan, mintha az ország kikapcsolna: a norvégok 80%-a (talán 90%-a) egyszerre megy nyaralni. Sokaknak még a munkaszerződése is úgy szól, hogy az 5 hét szabadságból 3 hetet júliusban kell kivenni. Az óvodák és iskolák is zárva vannak ebben az időszakban.

Ebben az időszakban szinte minden hivatal zárva van, sok cég nem működik, és bármilyen szolgáltatáshoz hozzájutni rendkívül nehéz lehet. Néhány évvel később egyik városból a másikba költöztünk. A folyamat júliusban történt – abban az időszakban, amikor mindenki szabadságon volt. Az új házban 3 hétig internetkapcsolat nélkül kellett élnünk, mert mindenki szabadságon volt, és senki sem tudott eljönni, hogy bekösse azt.

Úgy tűnhet, hogy Norvégiában az emberek nem dolgoznak sokat.

Amikor megérkeztem Norvégiába, nem értettem, hogy az itteni emberek miért nem dolgoznak sokat. Minden óvoda bezár 16:30 után, de minden gyereket 16:00 előtt elvisznek. Délután fél négy után már nagy dugók vannak. A szupermarketekben pedig rengeteg ember van, mert mindenki munka után vásárol.

Íme néhány tény és számadat:

• A hivatalos munkanap Norvégiában 7,5 óra. Valójában azonban a legtöbb irodai dolgozó körülbelül 6-7 órát tölt a munkahelyén.
• Szinte mindenki korán kezdi a munkanapját – reggel 7 vagy 8 órakor.
• Az ebédszünetük általában nagyon rövid – 30 perc (de a norvégok óránként tartanak kávészünetet).
• Ha valaki nem érzi jól magát, nem kell orvoshoz fordulnia, egyszerűen kivehet 3 szabadnapot, amit a munkáltató fizet, és kipihenheti magát. Nem kell semmilyen papír, ami ezt igazolja. Egy év alatt 12 ilyen napot vehetsz ki. Sokan élnek is ezzel a jogukkal, és 12 nappal meghosszabbítják a szabadságukat.

A norvégok számára rendkívül fontos a munka és a magánélet egyensúlya: elegendő idejük van a munkára, a családra, a sportra és a hobbikra. Nagyszerűen csinálják!

A gyerekek kint alszanak. Nem számít, milyen az időjárás.

A norvég óvodákban a gyerekek babakocsiban alszanak a friss levegőn. Teszik ezt hóesésben, esőben, szeles időben, napsütésben, még -10 fokban is. A bébiszitterek ebéd után babakocsiba teszik a kicsiket, és kiviszik őket aludni. Egyes óvodákban van külön sátor a babakocsik számára, másokban nincs.

Amikor a lányom egy norvég óvodába kezdett járni, teljesen elleneztem, hogy kint aludjon, de aztán sok előnyt találtam:

• A gyerekek friss levegőt szívnak, és sokkal kisebb a megbetegedés kockázata.
• A gyerekek friss levegőn alszanak, így egészségesebben és jobban alszanak.
• Az immunrendszerük erősebbé válik.

Tények a norvég iskolákról

A gyerekek játék közben sajátítják el a tudást (különösen az általános iskolában). Például a matematikaórákon a gyerekek „szupermarketet” játszanak élelmiszerekkel, játékpénzzel és pénztárgéppel. Az angol órákon pedig különböző rajzfilmek szereplőinek öltöznek be, és angol nyelvű jeleneteket játszanak el. Az iskolákban sok a férfi tanár.

Ha egy gyerek messze lakik az iskolától, busz vagy taxi jön érte, hogy felvegye, majd hazavigye. „Messze az iskolától” az 1. osztályosoknál 2 km, a 2. osztályosoknál és idősebbeknél 4 km. Mi 7 km-re lakunk az iskolától, így a lányom még sokáig taxival járhat iskolába. Hetente legalább egyszer (a mi iskolánkban hetente kétszer) a gyerekek táborozni mennek az erdőbe vagy a hegyekbe. A tábor legalább néhány órán át tart, néha egész nap.

A norvég iskolák nagy hátránya, hogy nincs meleg étel, vagy egyáltalán nincs étel. Minden nap a szülőknek kell elkészíteniük az egész napra való ebéddobozokat.

Az ételes dobozok készítésének hagyománya

Egy norvég családban minden reggel a matpakke, vagyis az étellel teli dobozok készítésével kezdődik. A szülők ezeket készítik a gyerekeknek, hogy  vihessék őket az iskolába vagy az óvodába. Emellett a szülők saját maguknak is készítenek Általában az emberek szendvicseket készítenek különböző összetevőkkel – barna vagy sárga sajttal, kaviárral, zöldségekkel vagy pástétommal. Emellett gyümölcsöt, kisebb zöldségeket, néha joghurtot és tésztát is visznek.

Az iskola, az óvoda és a munka mellett egyszerűen kinyithatod a dobozt a buszon vagy a vonaton, és nassolhatsz. Ha kempingezni mész, feltétlenül vigyél magaddal ilyen dobozt. A norvégoknak van egy rituáléjuk: amikor megmásznak egy hegyet, leülnek, kinyitják az ételes dobozukat, és esznek, élvezve a kilátást.

Furcsa ételek

Norvégiában vannak furcsának nevezhető ételek. Íme az én személyes top 5-öm a leg-ehetetlenebb norvég ételekről:

1. „Öreg sajt” (gamalost). Hagyományos, penészes norvég sajt, amely hűtőszekrény nélkül is tárolható. A belőle származó szag kilométerekre terjedhet, és rengeteg pénzbe kerül. Rengetegen vannak, akik szeretik.

2. Birkafej (smalahove). A fejet megfőzik és burgonyapürével és fehérrépával tálalják.

3. Véres palacsinta (blodpannekaker). Sütés közben szarvasvért adnak a rendes palacsintatésztához.

4. Tejben sült káposzta (kålstuing). A káposztát tejben főzik. Úgy néz ki, mint a tejes káposztaleves.

5. Lutefisk. Több napig lúgos oldatban áztatott füstölt hal. A halnak nagyon furcsa szaga van.

A finom norvég gofri.

Az igazsághoz tartozik, hogy Norvégiában rengeteg finom étel is van. Például a barna sajt (brunost), aminek az íze nagyon hasonlít a sűrített tejre. Vannak halászlevek, amelyek krémesek lazaccal és tőkehallal. És soha nem kóstoltam még jobb epret, mint Norvégiában (júliusban árulják).

Szeretem a forró norvég gofrit is, amelyet barna sajttal, lekvárral vagy tejföllel tálalnak. A norvégok számára ezek a gofrik olyanok, mint a kenyér. Bármilyen étkezéshez készülnek: reggeli, ebéd, vacsora vagy desszert. Minden kávézóban és étteremben felszolgálják őket. Lehetnek édesek és sósak, készülhetnek normál lisztből vagy durvára őrölt lisztből. Otthon is elkészíthetjük őket.

Íme a recept:

1. Verjünk fel 2 tojást és 100 gramm cukrot, adjunk hozzá 150 ml tejet, 200 ml írótejet és 100 ml vizet.
2. Adjunk hozzá 350 gramm lisztet, 1 teáskanál vaníliás cukrot, 1/2 teáskanál kardamomot, 1/2 teáskanál szódabikarbónát és 1 teáskanál sütőport.
3. Keverd össze mindezt, és hagyd pihenni 15 percig.
4. Adjunk hozzá 125 gramm olvasztott vajat, és süssük a gofrit, amíg aranyszínű nem lesz.

A nyugdíjasok élete

Soha nem felejtem el, hogyan találkoztam egy idős norvég asszonnyal. Tavaly télen történt: a férjemmel egy norvég síközpontban síeltünk. És akkor megelőzött minket egy csapat idős hölgy, körülbelül 15-en voltak. Mindegyikük tökéletes fizikai állapotban volt és remek hangulatban. Az egyikük megkért, hogy készítsek egy képet a csoportjukról. Elővette a legújabb iPhone-t, és elmondta, hogy a „lányokból” álló csoportjuk minden héten eljön az üdülőhelyre, hogy a friss levegőn töltsék az idejüket. A legfiatalabb közülük 68 éves volt, a legidősebb pedig 85.

A norvégiai nyugdíjasok remekül néznek ki, érdekesen töltik a szabadidejüket, van hobbijuk és nagyon jó egészségnek örvendenek. A norvég nyugdíjasok tisztességes minőségű életet élnek:

• Sokat utaznak – évente körülbelül 3-4 alkalommal.
• A norvég nyugdíjasok 95%-ának van autója, és jól vezetnek.
• Aktív életmódot folytatnak: síelnek, túráznak, hobbiklubokba járnak.
• Az átlagnyugdíj Norvégiában 2019-ben 20 000 norvég korona (2000 dollár) volt havonta.

Egészségügyi szolgáltatások

A háziorvos felkeresése körülbelül 25 dollárba kerül, és minden más szakorvoshoz tovább irányítanak. A szakorvos felkeresése 35-45 dollárba kerül. Figyelembe véve a magas norvégiai fizetéseket és nyugdíjakat, ez megfizethető ár. Itt az emberek rendszeresen járnak orvoshoz, nem kell évekig várakozniuk a műtétekre, mert nincs elég pénzük.

Amint az orvosi költségeid elérik az évi 220 dollár körüli összeget, kapsz egy speciális kártyát, amely minden további kiadásodat fedezi, az összes orvosi látogatás, a szakorvosok, számos gyógyszer ingyenes lesz számodra.

Hátránya: ha Te vagy gyermeked beteg, nem hívhatsz orvost, hogy házhoz jöjjön. Még ha lázas is, akkor is el kell mennie a háziorvosához vagy a sürgősségi osztályra.

Norvég árak

Az üvegek és dobozok újra hasznosításával pénzt kereshetsz. A kukáknak külön szekciói vannak, hogy az emberek könnyebben megtalálják ezeket a tárolókat.

Norvégia drága ország – ez igaz. Normális dolog meglátogatni a szupermarketet, elkölteni 200 dollárt, és szinte semmit sem vásárolni. A szolgáltatások még drágábbak, mint például a taxi vagy az étterembe járás. A benzin körülbelül 2 dollárba kerül. De az átlagfizetés 4400-7600 dollár havonta. Tehát az árak a külföldieknek tényleg magasak, de a helyieknek nem.

De a magas fizetések ellenére a norvégok még mindig sok mindenen spórolnak:

• Fűtés. A lakásokban télen a hőmérséklet nem magasabb 17-18 Celsius-foknál. Munkába menet sokan kikapcsolják a fűtést. Gyapjú alsóneműt viselnek, hogy ne fagyjanak meg.
• Pontosan annyi vizet töltenek a vízforralóba, amennyire éppen szükségük van.
• Ellenőrzik, hogy mennyi vécépapírt használnak.
• Menüt készítenek a hétre, és csak azokat az élelmiszereket vásárolják meg, amelyekre a tervezett ételekhez szükségük van.
• Svédországban vásárolnak élelmiszereket, ahol olcsóbbak.

Amin a turisták spórolhatnak:

• Élelmiszer. Ha szűkös a költségvetése, válasszon a szupermarketekben az „Első áras” élelmiszerek és termékek közül: a minőség majdnem ugyanaz, de az ár akár 2-szer vagy 3-szor alacsonyabb is lehet.
• Üzemanyag. Próbáljon meg vasárnap este, hétfő reggel vagy csütörtök reggel tankolni, mert ilyenkor a legalacsonyabbak a benzin és a gázolaj árai. Hétfőn és csütörtök este pedig pont az ellenkezője: az árak nagyon magasak.
• Kávézók. Norvégiában minden kávézó és étterem ugyanazt az elvet követi: a házon belüli étkezés 10%-kal drágább, mint az elviteles étel. Ha korlátozott a költségvetése, szálljon meg apartmanokban vagy hostelekben, ahol főzhet magának.
• Minden csomagolást, beleértve a palackokat és a konzervdobozokat is. Norvégiában a csomagolás árai elkülönülnek a termékek áraitól. Egy üveg ára pedig akár többszörösen is drágább lehet, mint a benne lévő termék ára. A szupermarketekben vannak olyan automaták, ahová be lehet tenni a palackokat. Ha üvegeket és konzervdobozokat raksz bele, akkor kapsz egy csekket, amelyen az adott üvegekért járó összeg szerepel. Ha ezt felmutatod a pénztárosnak a kasszánál, a vásárlásod végső ára ugyanezzel a számmal csökken. Sok szemetesben speciális tartók vannak a palackok számára, hogy az emberek könnyebben megtalálják azokat.
• Adómentesség. Szinte minden üzletben visszakaphatod az adót, ha a vásárlás ára meghaladja az 50 eurót. Az elköltött pénz akár 30%-át is visszakaphatod.

Kosarak a magányos emberek számára vannak kihelyezve

A norvég üzletekben és szupermarketekben szürke kosarak vannak a magányos emberek számára. Az ötlet lényege, hogy ha magányos vagy, és szeretnél találkozni valakivel, akkor elviheted ezt a szürke kosarat, ami alapvetően azt jelzi mindenkinek, hogy társaságot keresel. Lehet, hogy az a személy, akit keresel, itt van a sarkon, de csak túlságosan féltek beszélni egymással. Ez a kosár segíthet neked. Legutóbb, amikor a szupermarketben jártam, több hölgyet és férfit láttam ilyen kosárkával.

Bónusz: A legjobb időpont Norvégia meglátogatására

• A január remek hónap arra, hogy északra (például Tromsøbe) menjetek, és élvezzétek az északi fény látványát. Ilyenkor elég nagy az esélye, hogy láthatjuk őket.
• Február és március a legjobb hónap a síeléshez. Csodálatos időjárás, a szikrázó hó, sok napsütés és meglehetősen hosszú napok.
• Április. A hónap elején menjen el a Lofoten-szigetekre, hogy élvezze a szépséget és megnézze a világ talán legjobb horgászhelyét. Itt ilyenkor több millió tőkehal tartózkodik.
• Május. Május 17-én ünnepli Norvégia az alkotmány napját. Jöjjön el ide, és norvégok ezreit láthatja hagyományos viseletben, csodálatos felvonulásokat és sok más hagyományos dolgot.
• Június. Látogasson el Norvégia különböző városaiba (Bergen, Stavanger, Trondheim). Mindegyiknek megvan a maga varázsa és hangulata.
• Július a fjordok körüli utazások ideje. Ezt az utazást soha nem fogja elfelejteni.
• Augusztus a legjobb időszak a hegymászáshoz és a látnivalók megtekintéséhez (Trollnyelv, Preikestolen és Lysefjord).
• Szeptemberben élvezheti az őszt, és ez a tökéletes időszak a biciklizésre.
• Október és november az egyetlen 2 hónap, amikor nem ajánlom, hogy Norvégiába jöjjön. Ezekben a hónapokban borzalmas az időjárás, minden szürke, esik az eső, hó még nincs, és nagyon kevés a napsütés. Sok ismerősöm, aki novemberben jött ide, nagyon csalódott volt.
• Decemberben kezdődik a síszezon. Továbbá látogasson el Bergenbe, hogy megnézze a legnagyobb mézeskalácsból készült várost.

Szeretnél ellátogatni Norvégiába? Vagy már jártál ebben az országban?